A magyar zászló rövid története
A magyar zászló és címer hosszú utat járt be a történelem során. A ma ismert és használt, piros, fehér, zöld lobogót az 1848-ban a francia forradalom hatására radikalizálódó értelmiség alkotta meg és szentesítette a XXI. törvénycikkben.
Egy XIX. századi értelmezés szerint a magyar trikolorból a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Ezek egységét fejezi ki a magyar zászló.
Azonban a magyar lobogó nem volt mindig piros, fehér és zöld.
- A 10. századi Árpád-házi fejedelmi zászlók egyszínű pirosak és fogazottak voltak.
- A 11. században jelent meg a fehér kettős kereszt-szimbólum és változott a forma is.
- A 13. században a lobogón megjelent a zöld szín, a magyar címerről ismert hármas halom formájában.
- Ezt követően az Árpád-házi királyok hétszer vágott, piros-fehér csíkos zászlaja következett.
- 1301 után az újabb és újabb uralkodók a saját ízlésükre szabták a lobogót, de az alapot jelentő piros és fehér színek, minden korabeli zászlón megjelentek.
- A 18. században egy rövid ideig fekete-sárga színű volt a magyar zászló.
- A reformkor és a szabadságharc idején született meg a piros, fehér, zöld magyar polgári zászló és Magyarország állami zászlaja, címerrel ellátva.
A magyar lobogó története itt még korántsem ér véget, de e cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mindegyiket bemutassuk.
Amit mindenkinek tudnia kell a magyar címerről
A magyar címer a maihoz hasonló formában a 16. század elején jelent meg először. A ma ismert és hivatalosan elfogadott címert az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezést követően kiscímernek nevezték.
A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény és a korábbi Alkotmány szerint:
„Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”
Miért épp március 16-a lett a magyar zászló és címer napja?
Az ok egyszerű, mert 1848-ban éppen március 16-án született meg a XXI. törvénycikk, amely nyilvános ünnepek alkalmával kötelezővé tette az összes közintézmény és hajó számára a nemzeti lobogó és az országcímer használatát.
Ezért nyilvánította az Országgyűlés 2014-ben március 16-át a magyar zászló és címer napjává.
Készüljön méltón március 15-ére és 16-ára. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy megrendelje vadonatúj magyar nemzeti lobogókat akár címerrel is, kültérre és beltérre egyaránt!